
Bronzkori aranytárgyak vizsgálata az E-RIHS.hu kezdeményezés keretében
Az általában presztízstárgyként értelmezett – kincsleletekből, sírokból, ritkábban telepekről előkerült – arany ékszerek a régészeti kutatás számára fontos forráscsoportot jelentenek
Az európai őskori arany ékszerek nyersanyagának elsődleges forrásai a hegységekben előforduló aranyérc-kibúvások voltak, míg az ezekben a hegyekben eredő folyók hordaléka szolgálhatott másodlagos forrásként, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján az arany bányászata csak a vaskortól kezdődött.
A bronzkorban (i.e. 2600/2500 és 800 között) megélénkült európai kapcsolatok nyomonkövetése szempontjából fontos kérdés, hogy a Magyarországon előkerült aranytárgyak nyersanyagát milyen ércforrásokból szerezhették be a korszak fémművesei. Az Atomki roncsolásmentes PIXE vizsgálatsorozat keretében elemzi a hazai múzeumokban őrzött bronzkori aranytárgyak anyagösszetételét és ezáltal nyersanyagát, együttműködve az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Lendület Mobilitás kutatócsoportjával, a Magyar Nemzeti Múzeummal és a debreceni Déri Múzeummal.

Dunavecse határában előkerült, díszes karpánt (Magyar Nemzeti Múzeum) vizsgálata