AMS radiokarbon korméréssel azonosították Szent Asztrik maradványait az MTA Atomkiben
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye honlapján jelentette be, hogy azonosították a Szent Koronát I. István királynak hozó Asztrik kalocsai érsek relikviáit
Asztrik néhai kalocsai érseket ábrázoló festmény a Kalocsai Érseki Kincstárban – © MTI Fotó: Ujvári Sándor
Korábban úgy vélték, hogy az 1911-ben megtalált vörösmárvány szarkofág a XIII. század elején elhunyt Győr nembeli Saul érsek sírja volt.
Az AMS Laboratóriumban (Isotoptech Zrt – MTA Atomki) a maradványokból vett ujjcsontokon végzett radiokarbon mérések lezárultával, 2014 áprilisában az Isotoptech Zrt. és az MTA Atomki munkatársai bejelentették, hogy a lelet kora i.sz. 1001 és 1030 közé tehető. A dátum egyértelműen Asztrik kalocsai érsekre utal, aki az írásos emlékek szerint ebben az időszakban hunyt el. Bár nagy pontosságú régészeti radiokarbon méréseket több évtizede végeznek az MTA Atomkiben, ennek a mérésnek az elvégzéséhez korábban legalább 200 gramm csontmintára lett volna szükség a nagybecsű leletből. Hogy immár egy 2 grammos ujjcsont is elegendő volt az érseki sír radiokarbonos kormeghatározásához, az a legmodernebb gyorsítós tömegspektrométeres méréstechnikának köszönhető.
Bábel Balázs érsek bemutatja a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyházban folyó régészeti feltárást 2014. április 23-án – © MTI Fotó: Ujvári Sándor
A korábbi, hagyományos radiometrikus (aktivitásmérésen alapuló) technikákkal (folyadék szcintillációs számláló [LSC], gáztöltésű proporcionális számláló [GPC]) szemben az AMS tömegspektrometriás módszer esetén a mintában lévő szén 14C/12C izotóparányát közvetlenül mérjük. Ez az izotóparány a 10-12 nagyságrend tartományába esik a ma élő szervezetekben, s ennek ezred részére is lecsökken egy többtízezer éves mintában.
A módszerrel mérhető maximális kor 50-60 ezer év, mert ennél régebbi leletekben már mérhetetlenül kevés marad az 5730 éves felezési idejű, 14-es tömegszámú kozmogén radioaktív szénből (14C).
Bábel Balázs érsek bemutatja a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyházban folyó régészeti feltárást 2014. április 23-án
Az AMS radiokarbon mérésre felhasznált érseki ujjcsont darabja – © Fotó: Orsovszki Judit
Csontminták kémiai előkészítése zártrendszerű reakciócellákban a debreceni AMS mintaelőkészítő laboratóriumban
