A Kárpát-medencei 10. századi dirhemleletek archeometriai vizsgálata a máramarosi/huszti dirhemkincs kapcsán
Az egykori Máramaros megyében talált, hagyományosan csak „huszti kincsleletként” hívott éremlelet az eddig ismert legnagyobb darabszámú muszlim kincslelet a 10. századi Kárpát-medencéből. A leletegyüttes modern kutatása három évtizedes múltra tekint vissza. Az éremkincs akkori kiadása jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. Az eltelt időszakban ehhez kapcsolódva az egyes darabok meghatározását tekintve és bizonyos verettípusok értelmezését illetően is számos új javaslat született. Ennek hatására a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megkezdődött a leletegyüttes e szempontokat is figyelembe vevő feldolgozása. A munka egyik fontos új eleme a teljes kincslelet archeometriai vizsgálata és az így kapott eredmények kiértékelése. A régészeti kutatásban az ismereteink szerint egy komplex 10. századi muszlim érméket tartalmazó kincslelet ilyen jellegű elemzésére még nem került sor. A leletegyüttes archeometriai elemzése egyrészt szorosan kapcsolódik a Lutz Ilisch és munkatársai által megkezdett vizsgálat sorozathoz (Dirham und Rappenpfennig. Mittelalterliche Münzprägung in Bergbauregionen ‒ Zeitschrift für Archäologie des Mittelalters, Beheift 17.), másrészt az IPERION CH projekt keretében, 10. századi, korai magyar sírokban talált érmeken és további fémvereteken végzett anyagösszetétel vizsgálatokhoz. A kincslelet archeometriai feldolgozásával pedig a Kárpát-medencei színesfém tárgyak készítésének egyik lehetséges forrásbázisát (beolvasztott muszlim érmek) sikerül jobban feltérképeznünk. Ezen kívül olyan kérdésekhez is hozzászólhatunk majd, mint a 10. századi muszlim pénzverési gyakorlat háttere, a volgai bolgár és szamánida dirhemek elválasztásának problematikája, a különböző verési helyű, de azonos uralkodókhoz tartozó érmek anyagösszetételi különbségeinek kérdése, a muszlim pénzkibocsátás változásainak problematikája és az érmék sokat vitatott bizmuttartalma.